Ingatlanpiaci Hírek

Magyarországon naponta jelentős terület, mintegy 11-13 focipályányi zöldfelület vész el főként ipari, lakó- és logisztikai fejlesztések miatt. Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy a beruházóknak legalább 10%-os nettó biodiverzitási nyereséget kell elérniük, ami vagy a fejlesztési területen belüli élőhelyfejlesztést, vagy más helyszínen történő természetvédelmi beruházást jelent, illetve végső esetben állami biodiverzitási kreditek vásárlását. Ezeket a létrehozott vagy fejlesztett élőhelyeket legalább 30 évig fenn kell tartani, és a fejlesztőknek már a tervezési engedély megszerzése előtt be kell mutatniuk a természetvédelmi tervet. Magyar szakértők szerint hasonló szabályozás igazságos és hatékony lehetne Magyarországon is, mivel a természet helyreállításának költségeit azok viselnék, akik a fejlesztéseikkel károsítják azt, továbbá biztosítaná a fenntartható finanszírozást és a környezetvédelmi projektek megvalósítását.

A Balaton környékén az új építésű lakások átlagos kínálati négyzetméterára elérte a 2 millió forintot, míg a legnépszerűbb helyszíneken akár 2,5 millió forint is lehet. Jelenleg 75 lakóprojektben mintegy 3100 új lakás épül, de a fejlesztői aktivitás lassul, a futó projektek száma 5,1%-kal, az épülő lakásoké pedig 7,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. A legnagyobb fejlesztési központ Siófok, ahol 18 projektben 709 lakás készül, ami a balatoni kínálat közel negyedét jelenti. Az árak emelkedése és a kínálat szűkülése a vízparti fejlesztések korlátozott lehetőségeivel magyarázható.

Oroszország GDP-je 2026 első negyedévében 0,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amit az orosz statisztikai hivatal jelentett. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium és a jegybank a visszaesést részben a hideg tél miatti építőipari visszaeséssel és a kevesebb munkanappal magyarázza. A második negyedévben viszont több munkanappal számolnak, és a jegybank 0,9%-os GDP-növekedést vár. Az év egészére a jegybank 0,5-1,5%, a minisztérium pedig 0,4%-os növekedést prognosztizál. Az orosz gazdaság hosszabb távon gyengélkedik, részben a háborús kiadások és a munkaerőhiány miatt, melyek akadályozzák a termelékenység növelését és a beruházásokat.

A Coop Szeged Zrt. mérlegeli, hogy további élelmiszerboltjait hibrid üzemmódra állítsa át, miután az első szegedi boltjuk, amely 2025 májusában nyílt meg, sikeresen működik személyzet nélküli éjszakai nyitva tartással. Az üzletben az éjszakai vásárláshoz alkalmazás és QR-kód szükséges, a fizetés kizárólag bankkártyával vagy mobilfizetéssel történik, és a belső teret mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszer figyeli. Egy év alatt több mint 27 ezer vásárló használta az éjszakai üzemmódot, a kosárérték 22%-kal, a bolt bevétele pedig 23,6%-kal nőtt a kiterjesztett nyitva tartás miatt. A technológia alkalmas nagyobb boltok hibrid működésére is.

A MOM Kulturális Központban péntek este a nézőtér alatti hidraulikus rendszer meghibásodása miatt a nézőtér egy része megsüllyedt, ami a szerkezet stabilitását nem veszélyeztette, de riadalmat okozott. Ennek következtében a közönség biztonsága érdekében az érintett területet kiürítették, és az előadást elhalasztották. A karbantartó cég azonnal elhárította a hibát, és írásos nyilatkozatban igazolta a nézőtér biztonságos használatát. A további előadások előtt független szakértői véleményt is kérnek majd.

Az Európai Bizottság elemzése szerint Magyarország nemzeti programjában 7,2 milliárd euró támogatás jut a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztésekre az uniós helyreállítási alapból (RRF). Az EU szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret jelentős részét energiahatékonyságra, fenntartható közlekedésre és megújuló energiára fordítják. Magyarország ezzel az összeggel megelőzi Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát, de elmarad a legnagyobb kedvezményezettek, például Olaszország és Spanyolország támogatásától. Az RRF beruházások és reformok évente több tízmillió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményezhetik az EU-ban.

2026 márciusa óta csak tervezési alaptérképpel lehet új lakás építésébe kezdeni Magyarországon, ami Győr-Moson-Sopron megyében jelentős késedelmeket okoz az építkezésekben. A földmérők és ügyintézők hiánya miatt az adatszolgáltatás átfutási ideje a korábbi 2-3 napról akár két hónapra nőtt. A tervezési alaptérkép elkészítését kizárólag GD-T jogosultsággal rendelkező földmérők végezhetik, akikből mintegy negyven dolgozik a megyében, miközben 200-300 építész tevékenykedik. Az új szabályozás célja a telekhatárok pontos kitűzése az épületek szabálytalan elhelyezésének megelőzése, de a jelenlegi kapacitáshiány és a hosszú ügyintézési idő miatt több hónapos csúszások és jelentős többletköltségek keletkeznek az építőiparban. Ez a helyzet a megrendelők, kivitelezők és beszállítók százezreinek munkáját érinti, és a késések a régióban működő vállalkozások termelésének csökkenéséhez, valamint az építőipari anyagok iránti kereslet visszaeséséhez vezetnek. A szakmai szervezetek jogszabály-módosítást javasolnak a helyzet rendezésére, miközben a folyamat várhatóan a harmadik negyedévre normalizálódhat, ha sikerül a felhalmozódott ügyeket kezelni és képzésekkel növelni a szakemberek számát.

A BYD kínai autógyártó vállalat bejelentette, hogy az eredetileg 2025 végére tervezett szegedi gyárának autógyártási kezdete egy évvel csúszik, így a termelés 2026 negyedik negyedévében indul meg. A cég felfüggesztette törökországi gyárának építését, és Magyarországot jelölte meg elsődleges prioritásként. A szegedi üzem az első európai gyára lesz, ahol a Dolphin Surf kompakt elektromos autókat szerelik össze, ezzel elkerülve az EU által a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat. A BYD európai eladásai jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban, azonban az európai gyártás beindítása késik a korábbi tervekhez képest.

A Budapesti Corvinus Egyetem főépületében végzett vízminőség-ellenőrzés során jelentős ólomtartalmat mutattak ki az ivóvízben, ezért az intézményben nem ajánlott a csapvíz fogyasztása. Az egyetem 16 ponton végzett mérést, amelyek közül 7 esetben haladta meg az ólom szintje a határértéket. Azonnali óvintézkedésként a szennyezett vízhasználatot korlátozták, ballonos ivóvizet biztosítanak, és vérvizsgálatot ajánlanak fel a hallgatóknak és munkatársaknak. A szennyezés forrása valószínűleg a felújítás alatt álló vízvezetékek maradék ólomtartalma, a vízvezetékrendszer 85%-át már kicserélték. Az egyetem folyamatosan vizsgálja a helyzetet, és az országos tisztifőorvostól kért állásfoglalást az egészségügyi kockázatok feltárására.

2026. június 10-én hajnalban kigyulladt egy baromfi-feldolgozó üzem csarnoka Nyírbátorban, az Árpád utcában. A tűzoltók több vízsugárral oltották a lángokat, amelyeket reggelre sikerült körülhatárolniuk, azonban az oltási munkálatok elhúzódtak. A közeli területről 71 embert kitelepítettek, akik a polgármesteri hivatalban kaptak elhelyezést. Az üzemben éppen nem folyt termelés, csak néhány dolgozó tartózkodott bent, akik sértetlenül elhagyták az épületet. A katasztrófavédelem mobil laborja veszélyes anyagok határérték feletti jelenlétét mérte az üzem területén, de a település levegőjében nem mutatták ki ezeket. A tűz miatt több száz dolgozó megélhetése került veszélybe, a helyi vezetés és a gyár folyamatosan egyeztet a helyzet megoldásán.