Ingatlanpiaci Hírek - Budapest

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója mellett az Iparművészeti Múzeum felújítását is megkaphatja. A minisztérium alá tartozó beruházási cégeket a létrehozandó Hild Központ fogja össze; a szervezet városfejlesztési feladatokat is ellát, többek között Rákosrendező és a ferencvárosi Diákváros projektjeiben. Az Agrárminisztérium épülete várhatóan 2028-ra készül el, miután a kormány visszavonta a parlament ideiglenes elhelyezésére vonatkozó korábbi tervet. A főváros és az állam közös fejlesztőcég létrehozásáról is megállapodott, amelynek állami része a Hild Központhoz tartozik majd.

A Zuglói Zrt. megkezdte az Örs vezér terén álló pavilonok bontását, a fél éve tartó felújítás részeként. A munkálatokat a közmű- és vasútüzemi egyeztetésekhez igazítják; az elektromos hálózat bontásához a MÁV-val is egyeztetni kell, és pályazárra, valamint áramtalanításra van szükség. A mérőórák leszerelése után elbontják a megmaradt falakat, majd megtisztítják a területet. A felújítás során nem hagyományos parkot alakítanak ki: emelt zöldszigetek, központi ivókút, pihenőszékekkel körülvett közbiztonsági pont és nyilvános vécé is készül.

A Budapesti Közművek közlése szerint a FŐTÁV szeptember 15. és október 15. között ütemezetten elindította a fűtést, amely már 241 ezer budapesti lakást és 7 ezer közületi, vállalati vagy intézményi fogyasztót lát el. Az őszi indítás 3160 épületben, az ügyfelek mintegy 90 százalékánál távfelügyeleti rendszerrel, helyszíni beavatkozás nélkül történt. A BKM 2026-ban összesen 8,8 milliárd forintot fordít a fővárosi távhőhálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára és karbantartására; közlése szerint a budapesti távhőrendszerek évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.

Egy friss, 1496 fős országos kutatás szerint a nagy társasházakban és különösen a panelépületekben élők elégedetlenek leginkább otthonuk nyári hőmérsékletével, miközben a fővárosi válaszadók is az átlagnál rosszabb hőkomfortot jeleztek. A felmérés alapján a nyári hőségek idején a lakók közel fele valamilyen mértékben elégedetlen volt otthona hőviszonyaival, és a probléma a sűrű beépítésű városi környezetben, valamint a kevésbé jól árnyékolható, szellőztethető és hűthető épületekben erősebb. A kutatás arra is rámutatott, hogy a hőségnapok és a hőhullámos időszakok száma az utóbbi években jelentősen nőtt, ezért az épület- és településszintű felkészülés egyre fontosabbá válik.

Szeptemberben országosan gyakorlatilag megállt a lakásárak növekedése, Budapesten pedig már a második egymást követő hónapban csökkenés látszott a lakáspiaci index szerint. Éves összevetésben is lassult a drágulás: országosan 8,2 százalékra mérséklődött, miközben a fővárosban 3,3 százalékos volt a növekedés. A visszaesés hátterében a magas bázis, a megfizethetőségi korlátok és a kereslet gyengülése állhat, miközben az új lakások kínálata ötéves csúcsra emelkedett. Budapesten és több kerületben már árcsökkenést is mértek, miközben egyes vidéki megyeszékhelyeken továbbra is gyorsabb maradt a drágulás.

A Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta Nagygyörgy Tibort, a Biggeorge tulajdonosát a cég egyik óbudai beruházásával összefüggésben. Az ügyvédje szerint a gyanúsítás minden valóságalapot nélkülöz, és az üzletember panasszal élt, valamint a vallomásában határozottan cáfolta az ügyészség állításait. A közlés szerint Nagygyörgy Tibor együttműködik a hatóságokkal, és a vizsgálat során az álláspontját alátámasztó dokumentumokat is átadja.

Az Ingatlan.com friss elemzése szerint egy év alatt a budapesti lakások drágulási üteme a tavaly augusztusi 21 százalékról 7 százalék alá lassult. Júliushoz képest országosan 0,6 százalékkal emelkedtek az árak, miközben Budapesten 0,1 százalékos csökkenés volt látható, ami a piaci tempó további mérséklődésére utal. Szeptember elején a fővárosban a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt, a legdrágább kerületekben pedig 1,77-2,03 millió forint között alakult, míg Soroksáron 949 ezer forintot mértek. A szakértői értékelés szerint a lakáspiacon egyre inkább stagnálás közeli állapot figyelhető meg, ami a vevők számára kedvezőbb alkupozíciót és kisebb árrohamot jelenthet.

Nyáron Budapesten és másutt is gyakrabban fordulnak elő csőtörések, részben az elöregedett vezetékek, részben a csapadékhiány miatt kiszáradt, mozgékonyabb talaj miatt. A megnövekedett vízigény a hálózatot is jobban terheli, a gyorsabb vízáramlás pedig hozzájárulhat a hibák megjelenéséhez vagy a korábban kialakult szivárgások felszínre töréséhez. A Fővárosi Vízművek szerint a vezetékek kora, anyaga, állapota, a talajviszonyok és a külső mechanikai hatások egyaránt szerepet játszanak a meghibásodásokban. A szolgáltató július 4. és augusztus 30. között 3017 vízfolyásos hibát rögzített, miközben az ivóvízhálózat rekonstrukciója a forráshiány miatt lassan halad.

A hazai lakáspiacon az Otthon Start körüli keresleti hullámot követően érezhetően mérséklődött az árak emelkedésének üteme. A KSH júliusi adatai szerint országosan az előző hónaphoz képest már csak 0,1 százalékkal nőttek az árak, miközben az éves drágulás 11,9 százalékra lassult; Budapesten az éves áremelkedés 8,3 százalékra csökkent. A piaci szereplők szerint a vevők alkupozíciója javult, a kereslet különösen a panel- és téglalakásoknál visszafogottabb lett, ugyanakkor ősszel egyes állami és piaci programok átmenetileg újabb keresleti hullámot indíthatnak. Elemzők arra számítanak, hogy ha a jelenlegi folyamatok fennmaradnak, 2027-re az éves lakásdrágulás üteme akár 10 százalék alá is csökkenhet.

A Fővárosi Vízművek arra kérte az ügyfeleit, hogy az ivóvizet elsősorban alapvető mindennapi szükségletekre használják, és mellőzzék a nagy mennyiségű, nem létfontosságú felhasználást. A szolgáltató szerint a tartósan alacsony dunai vízállás egyre nehezebb körülményeket teremt a víztermeléshez, ezért a rendelkezésre álló készletekkel felelősen kell gazdálkodni. Dunabogdányban különösen kritikus a helyzet: a fogyasztás már megközelíti a termelési kapacitás teljes kihasználtságát, így a tartalékok minimálisra csökkentek, és egy további növekedés vagy műszaki hiba veszélyeztetheti a folyamatos ivóvízellátást.