Ingatlanpiaci Hírek

Budapesten a lakásárak májusban 0,7 százalékkal csökkentek, és ez már a második egymást követő havi árcsökkenés a fővárosban, ami utoljára 2022 őszén volt tapasztalható. Az ingatlan.com és a Duna House elemzése szerint a 2025-ös árrobbanás 2026 tavaszára kifulladt, az árak oldalaznak, miközben a vevők egyre nagyobb alkura képesek, és az eladók hajlandóbbak árat csökkenteni. Az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátja kétsebességes piacot eredményezett: Budapesten az áremelkedés lassult, míg vidéken az árak tovább emelkedtek. A vevők átlagos alkuja 4 százalék fölé nőtt, vidéken akár 5-7 százalékos engedmény is elérhető. A prémium szegmensben árkorrekció zajlik, míg a megfizethető szegmensekben továbbra is drágulás figyelhető meg.

A kínai CNBM (China National Building Material) Group tagja, a Sinomatech, 114 millió eurós beruházással szeparátorfólia gyártó üzemet létesít Nyíregyházán, amely 2027 harmadik negyedévére 275 munkahelyet teremt. Az üzem a lítium-ion akkumulátorok egyik kulcsfontosságú összetevőjét állítja majd elő. A CNBM egy állami tulajdonú kínai óriásvállalat, amely eredetileg építőanyagokra szakosodott, de az elmúlt évtizedekben több növekvő iparágba is belépett, például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó anyagok gyártásába. Magyarországon már működnek hasonló üzemek Debrecenben és Nyíregyházán, azonban ezek környezetvédelmi és tűzvédelmi problémák miatt részben korlátozottan működnek.

A Nyugati téri aluljáró Budapesten 45 éve nem esett át érdemi felújításon, állapota méltatlan a városhoz. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a pesti fonódó villamos II. ütemének előkészítése mellett megkezdődhet a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújításának tervezése. A tervek között szerepel az akadálymentesítés, a közvilágítás fejlesztése, biztonságosabb és korszerűbb tér kialakítása, új tűz- és vészjelző rendszerek telepítése, valamint nyilvános mosdó létesítése. A projekt részeként megújulhat a Bajcsy-Zsilinszky út, a belső Váci út és a Lehel tér környezete is, de konkrét időpontot egyelőre nem közöltek.

A 2025-ös évben jelentős bevételcsökkenést és veszteségeket könyveltek el Magyarországon működő akkumulátorgyárak. A dél-koreai SK Battery Manufacturing Kft. komáromi és iváncsai üzemei, valamint a gödi Samsung gyára összesen 25%-kal csökkentették bevételeiket, 2493 milliárd forintról 1823 milliárdra. A legnagyobb visszaesést a Samsung gödi gyára szenvedte el, ahol a bevétel harmadával esett vissza. A jövedelmezőség mindhárom vállalatnál negatív volt, az összesített veszteség 136 milliárd forintot ért el, szemben a 2024-es 45 milliárddal. A legnagyobb veszteséget az SK On Battery szenvedte el 118 milliárd forinttal, míg az SK Battery és a Samsung 5,5, illetve 13 milliárd forintos mínusszal zárták az évet.

Donald Trump bejelentette, hogy William J. Pulte, a szövetségi lakásfinanszírozási ügynökség (FHFA) igazgatója és a Fannie Mae, Freddie Mac elnöke veszi át Tulsi Gabbard helyét az amerikai nemzeti hírszerzés (DNI) megbízott igazgatói posztján. Pulte jelentős tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi piacok biztonságának felügyeletében és több mint 10 billió dolláros vagyont kezelő szervezetek irányításában. A kinevezés mellett továbbra is betölti FHFA igazgatói és a Fannie Mae, Freddie Mac elnöki tisztségeit.

Az önkéntes egészségpénztárak tagjai egyre nagyobb összegű megtakarításaikat fordítják lakáshiteleik törlesztésére, az első negyedévben több mint 1,7 milliárd forintot használtak erre, ami megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. A törlesztésre fordítható keret a minimálbérhez kötött, amely 2026-ban emelkedett, továbbá megszűnt a 180 napos várakozási idő az önsegélyező szolgáltatások esetében, így a pénztártagok gyorsabban hozzáférhetnek megtakarításaikhoz. Az önkéntes pénztárak taglétszáma és befizetései is növekedtek, miközben több pénztár különféle akciókkal ösztönzi a belépést és a befizetéseket. A lakáshitel-törlesztésre fordított összeg aránya az egészségpénztári kiadások között jelentősen nőtt, és várhatóan az év végére rekordösszeg alakul ki.

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli helyzet következtében jelentősen megemelkedtek a nyersanyag- és energiaárak Európában, ami az aszfalt előállításának költségeit is drasztikusan növelte. A bitumen, amely az aszfaltgyártás alapvető kötőanyaga és nyersolajból készül, ára tonnánként megduplázódott, így az útépítő cégek, amelyek jellemzően kis árréssel dolgoznak és előre szerződtek, nehezen tudják vállalni a többletköltségeket. Ha a konfliktus továbbra is fennáll, az európai útépítési és útfelújítási projektek veszélybe kerülhetnek, ami kátyús utak kialakulásához vezethet.

A III. kerületben található, 526 négyzetméteres, panorámás, beltéri medencével és ötállásos garázzsal rendelkező luxusvillát 649 millió forintért kínálják eladásra, amely korábban Fürst György, a parkolási ügyben elítélt és körözött volt alpolgármester tulajdonában állt. A villa garázsában Fürst BEAST-1 rendszámú Rolls Royce-a is megjelent a fotókon. A tulajdonjog később egy céghez került, melyet az izraeli lakcímű felesége vezet. Fürst Györgyöt 2025 novemberében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték hat év hat hónap börtönbüntetésre, de azóta nem vonult be, és feltételezhetően Izraelben tartózkodik.

Az elmúlt öt évben jelentősen, közel duplájára emelkedett a legolcsóbb használt lakások ára Budapesten és nagyvárosokban. A fővárosban a belépőszint 25 millió forintról 50 millió forint körülire nőtt, egyes kerületekben pedig 20-28 millióról 47-57 millió forintra emelkedett az olcsó lakások lélektani határa. Debrecenben hasonlóan nőtt az ár, 21 millióról 50 millió forint fölé, míg Salgótarjánban 11 millió forintnál kezdődik a belépőszint. Az árnövekedést az Otthon Start program iránti kereslet is befolyásolta. Az ingatlan.com elemzése több mint 95 ezer eladó használt lakás adatai alapján készült, és rámutat, hogy az első lakásvásárlók számára ez magasabb önerőt és nagyobb hitelfelvételt jelent. A mediánárak Budapesten 46,5 millióról 89,9 millió forintra emelkedtek, így a budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos beruházást igényel, ami korábban luxuskategóriának számított.

Az európai hőszivattyúpiac az idei első negyedévben jelentős növekedést mutatott, elsősorban az iráni háború okozta energiaválság miatt emelkedő energiaárak hatására. Az európai gyártói szakszövetség adatai szerint 11 országban 575 ezer lakossági hőszivattyút értékesítettek, ami éves szinten 17 százalékos növekedést jelent. Az energiaárak emelkedése ösztönzi a háztartásokat a hőszivattyús technológiára való áttérésre, amely hosszú távon alacsonyabb rezsit eredményez és csökkenti a földgázfüggőséget. Magyarországon a mesterségesen alacsonyan tartott rezsicsökkentett tarifák miatt a hatás kevésbé látható, de az ország is érintett az energiaimport áringadozásaiban. Az Európai Bizottság 2030-ra 60 millió hőszivattyú elterjedését célozta meg, azonban a jelenlegi növekedési ütem nem elegendő a cél eléréséhez, különösen az állami támogatások rendszertelensége miatt.