Ingatlanpiaci Hírek

Győr-Moson-Sopron megyében az öt ragadós száj- és körömfájás miatt érintett szarvasmarhatelep közül háromban már megkezdődött a szarvasmarhák visszatelepítése, a folyamat folyamatos. A telepek a vírusmentességük ellenére csak azok tudtak újraindulni, ahol az államtól részkártalanítást kaptak, amely a tavasszal leölt állatok értékét fedezte, összesen nettó 1,1 milliárd forintot. A telepek közül Levélen még nem kaptak kártalanítást, ezért ott nem indult meg a visszatelepítés. A beruházások és állatvásárlások jelentős költségekkel járnak, és egyes telepeken a fejlesztések még folynak, mielőtt a termelés újraindulhat. A járvány miatt több mint ötven év után ürítették ki a telepeket, most azonban a gazdák a kártalanítások segítségével próbálják helyreállítani az állományt és az üzemi működést.

A görög Hellenic Dairies jelentős fejlesztéseket tervezett az Alföldi Tej Kft.-nél, amely évente 270 millió liter tejet dolgoz fel és több mint 700 embert foglalkoztat, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium az Agrárminisztérium bevonásával megtiltotta a felvásárlást. A minisztérium szerint a külföldi tulajdonba kerülés a nyerstej kivitelének növekedését és a tejtermékek drágább behozatalát eredményezné, veszélyeztetve a magyar családok élelmiszer-ellátásának biztonságát. A Hellenic Dairies részletes üzleti tervet nyújtott be, célja a hazai tevékenység fenntartása és bővítése, valamint a tejtermelők támogatása volt, de a tranzakció az állami engedélyezési folyamatban elakadt. Az Alföldi Tej 2021 óta veszteséges, és a minisztérium jelenleg vizsgálja a cég ajánlatát, hogy azonos feltételekkel az állam vásárolja meg az üzletrészeket.

A Fed 25 bázispontos kamatcsökkentése után a piacok bizonytalanul reagáltak, a dollár és a forint először gyengült az euróval szemben, majd korrigált. Jerome Powell Fed-elnök lépése egy biztonsági vágás volt, amely mozgásteret hagy mindkét irányban. A Fed 2026-ra vonatkozó előrejelzéseiben a növekedési várakozást 1,6%-ról 1,8%-ra, a munkanélküliségi rátát 4,5%-ról 4,4%-ra javította, míg az inflációs előrejelzés 2,4%-ról 2,6%-ra emelkedett. A Fed vezetőinek kamatpálya-várakozásai eltérnek, de a medián szerint 2025-2026-ban összesen 100 bázispontos csökkentés várható. Ez a kamatvárakozás határozza meg a forint kamatelőnyét, amely a befektetők hangulatingadozását tükrözi, és befolyásolhatja az MNB kamatpolitikáját is.

A Duna House elemzése szerint 2025-ben a budapesti albérletárak tovább nőttek, az átlagos bérleti díj 274 ezer forint, ami 18%-kal magasabb az előző évinél. A legmagasabb árak a belső kerületekben, különösen a II., V. és I. kerületben mérhetők, míg a vidéki egyetemi városokban is emelkedtek az árak, átlagosan 192 ezer forintra, legdrágább Debrecenben. Az Otthon Start program eddig nem csökkentette a bérleti díjakat, a hatás inkább középtávon várható, főleg vidéken, míg Budapesten a kereslet a prémium minőségű, rövid távú kiadásra alkalmas lakások iránt továbbra is erős marad, így a bérleti díjak további mérsékelt növekedése várható.

2025 első felében a magyar állam 484 milliárd forintot fizetett az MVM csoportnak, hogy a lakossági fogyasztók piaci ár alatt jussanak hozzá a háztartási energiához. Ez az összeg az állami ellentételezés a rezsivédelmi szolgáltatás biztosításáért, amelyet az MVM, mint legnagyobb magyar gáz- és áramszolgáltató, nyújt. Az MVM csoport árbevétele több mint 2000 milliárd forint volt, ám 6,5%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától, miközben az egyéb bevételek 26%-kal nőttek. A csoport működési profitja 336 milliárd forint volt, 2%-kal kevesebb az előző évhez képest, az adózott eredmény pedig stagnált 222 milliárd forint körül. Az állam ezen felül 25,7 milliárd forintot adott az MVM-nek a Debreceni Gazdasági Övezet infrastruktúra-fejlesztésére.

Az Otthon Start programmal elérhető lakások kínálata jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, miközben az ingatlanpiacon gyorsul a drágulás. Augusztusban országosan 1,1 százalékkal, Budapesten pedig 1,4 százalékkal nőttek a lakásárak, a kínálati árak pedig még ennél is gyorsabban, havi szinten 2,5 százalékkal emelkedtek. A Dél-Alföldön kiugró, 4,2 százalékos áremelkedést mértek, míg egyes régiókban, például a Dél-Dunántúlon minimális árcsökkenés volt tapasztalható. Budapesten az Otthon Start programban elérhető lakások száma július elejétől szeptember elejére 13,1 ezerről 11,1 ezerre csökkent, vidéken pedig a megyeszékhelyeken 19 ezerről 17,3 ezerre. Az ingatlanpiaci szakértők szerint október-novemberben új kínálati hullám várható a program keretében, amikor több ezer új lakás kerülhet piacra, amelyek megfelelnek a kedvezményes hitelfeltételeknek.

Egyenlítői-Guinea Annobón szigetén a lakosok tavaly július óta nem férnek hozzá az internethez, miután egy marokkói építőipari cég dinamitos robbantásai ellen tiltakoztak. A hatóságok a tiltakozók egy részét letartóztatták, és válaszul lekapcsolták az internetet, ami súlyosan érinti a banki és sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokat. A sziget mintegy ötezer lakosa kénytelen drága mobilhívásokkal kommunikálni, miközben a lépés jogvédők szerint az Obiang-rezsim elnyomó eszköze. Annobón régóta konfliktusban áll a központi kormánnyal, és függetlenséget követel.

2025 augusztusában az országos albérletárak éves növekedése 7,5%, Budapesten 7,2% volt, miközben havi szinten országosan 1,1%, Budapesten 0,7% emelkedést regisztráltak, ami a leglassabb növekedés az elmúlt három hónapban. Pest megyében és több régióban jelentős, 7-12% közötti éves drágulás volt tapasztalható. A vidéki nagyvárosokban az árak többnyire stagnáltak, kivéve Kecskemétet és Szegedet, ahol az átlagos bérleti díj 160-180 ezer forintra nőtt. Debrecen a legdrágább vidéki albérletpiac 240 ezer forintos átlagárral, míg Szolnok és Miskolc kínálja a legkedvezőbb árakat. Az érdeklődések száma a kiadó lakások iránt 20%-kal csökkent az előző évhez képest, ami a vásárlási szándék erősödésére utal, és a bérleti díjak további lassú emelkedését valószínűsíti.

Az elmúlt tíz évben az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek leginkább a turisztikai szolgáltatások, különösen a hotelek és éttermek árai, ahol 80%-os drágulás volt tapasztalható 2015-höz képest. Ez jelentősen meghaladja a horvátországi, görögországi vagy olaszországi áremelkedést, amely 40-70% között mozgott. Ennek következtében a balatoni nyaralás ára közelít a horvátországi üdülés költségeihez, a különbség 2012-ben még több mint kétszeres volt, 2024-re pedig már csak 22%. Bár a belföldi turizmus drágult, a balatoni régióban nem csökkent érdemben a belföldi turisták száma, és a 2024-es szezon erősnek bizonyult. A magyarok egy része azonban a magasabb hazai árak miatt inkább külföldi, például adriai nyaralást választ. A forint leértékelődése tovább növeli a külföldi utak költségét, de még így is kisebb az árdifferencia. A belföldi turisztikai infláció hátterében nemcsak az árak emelkedése, hanem az is áll, hogy kevesebben tudnak saját vagy ismerős ingatlanban megszállni, ami növeli a kiadásokat.

A Győri Ítélőtábla jogerősen felmentette Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit, akik 2021-ben eltávolították a madárvédő hálót egy Fertő tavi cölöpház aljáról, hogy a védett füsti fecskék fészkelhessenek. A bíróság megállapította, hogy az aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra, és nem követtek el bűncselekményt. Az ügy négy évig tartó pereskedés után zárult le, korábban a bíróságok kisebb kártérítést állapítottak meg, de végül a természet védelme került előtérbe.