Ingatlanpiaci Hírek

Az Eurostat 2025 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint Magyarországon 21,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző év azonos időszakához képest, ami az EU 27 tagállama közül a legnagyobb növekedés. Az uniós átlag 5,5 százalék volt, és csak Finnországban csökkentek az árak. Negyedéves összevetésben is jelentősen, 3,1 százalékkal nőttek a hazai lakásárak, meghaladva az 1,6 százalékos uniós átlagot. Budapesten azonban az árak 2025 végére csökkenni kezdtek, ami a vevők fizetőképességének elérésével és az Otthon Start Program négyzetméterár-sapkájával magyarázható. Pest megyében is lassult az áremelkedés, míg a Közép- és Dél-Dunántúlon tovább folytatódott a gyorsabb drágulás.

2025 decemberében Budapesten 0,7%-kal csökkentek a lakásárak, ami novemberi 0,1%-os mérséklődés után a második egymást követő hónap árcsökkenését jelenti a fővárosban. Országosan ugyanakkor 0,4%-os havi áremelkedést regisztráltak. A kereslet Budapesten elérte a fizetőképesség felső határát, ami megállította az árak további növekedését. A fővárosi agglomerációban is lassult az áremelkedés üteme, míg Közép- és Dél-Dunántúlon gyorsabb drágulás volt tapasztalható. Éves szinten országosan 18%-os, Budapesten pedig 20%-os drágulást mértek 2025 decemberében az előző év azonos időszakához képest. A használt lakások piacán a drágább budapesti kerületekben árkorrekció figyelhető meg, részben az Otthon Start Program négyzetméterár-sapkájának hatására. A szakértők szerint 2026-ban élénk maradhat a lakáspiac forgalma, de újabb jelentős áremelkedés nem várható a vevők fizetőképességének korlátai és a bővülő új lakás kínálat miatt.

Bosznia-Hercegovinában a Szarajevó és az északi horvát határ közötti hiányzó autópálya-szakaszokat az év végéig megépítik, így Budapesttől Szarajevóig, illetve azon túl egységes autópálya-hálózat jön létre. Ez jelentősen lerövidítheti az utazási időt Magyarországról a horvátországi dalmát tengerpartra, hiszen a jelenlegi 850 kilométeres útvonal helyett mintegy 700 kilométeres, ebből 560 kilométer autópályán tehető meg. A magyarországi és észak-horvátországi szakaszok már kész vannak, Bosznia-Hercegovinában azonban a 337 kilométerből csak 140 kilométer készült el, és a további 60 kilométer építése folyamatban van. A nehéz terep és alagútépítések miatt a teljes összeköttetés csak 2030-ra valósul meg, különösen a Szarajevó és Mostar közötti szakaszon, valamint a dél-horvátországi 10 kilométeres összekötő szakaszon.

A MÁV 300 millió forintból 25 centiméterrel megemeli a Keleti pályaudvar két peronját, hogy azok megfeleljenek a Budapest-Belgrád vasútvonalon közlekedő kínai SOKO vonatok fogadására. A peronok jelenleg alacsonyak, szinte a sínkoronával egy szinten vannak, ami nem felel meg az egységes európai szabványnak, amely 55 vagy 76 centiméteres peronmagasságot ír elő. Magyarország az 55 centiméteres magasságot alkalmazza, amit a Keleti pályaudvar érintett peronjainál most pótolnak. A késedelem oka, hogy a MÁV csak későn kapott információt a kínai vonatokról, és a felújításra csak a 2026-os költségvetésben biztosítottak forrást.

Az Energiaügyi Minisztérium kérésére az MVM januárban nem állítja le a lakossági áram- és gázszolgáltatást, még azoknál sem, akiknek jelentős tartozásuk van. A moratóriumot meghosszabbították január végéig a rendkívüli hideg időjárás miatt, hogy mindenki biztonságos, fűtött otthonba térhessen haza. A szükséges jogi lépéseket már megtették az ellátás biztosítása érdekében.

Magyarországon 2015 és 2024 között mindössze 3,8 százalékponttal nőtt a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználáson belül, 14,5%-ról 18,3%-ra, ami jelentősen elmarad az Európai Unió átlagos növekedésétől (17,8%-ról 25,2%-ra). A kelet-európai régióban Magyarország teljesítménye átlagosnak számít, de messze elmarad az EU 2030-ra kitűzött 42,5%-os céljától, valamint a hazai 30%-os céltól is. Az EU és Magyarország számára is szükséges lenne a megújuló energiaforrások arányának gyorsabb növelése, évente 2,9, illetve közel 2 százalékponttal, hogy elérjék a kitűzött célokat. A skandináv országok, különösen Svédország, Finnország és Dánia, jelentősen előrébb járnak ezen a területen, elsősorban a biomassza, víz- és szélerőművek révén.

2025 novemberében a magyar háztartások 274 milliárd forint értékben vettek fel forintalapú lakáshiteleket, ami történelmi csúcsot jelent és 6,5%-os növekedést az októberi adatokhoz képest. A hitelösszeg nagy részét, 223 milliárd forintot, támogatott hitelek tették ki, elsősorban az Otthon Start program keretében folyósított hiteleket. A piaci alapú lakáshitelek volumene 51 milliárd forint volt. Az átlagos hitelösszeg 27,1 millió forint, ami 42,5%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az emelkedő hitelköltség mutató (8,22%) az államilag támogatott hitelek magasabb kamatainak köszönhető, melyeket az állam részben átvállal. A támogatott hitelek növekedése hozzájárulhat az új lakások építésének élénküléséhez.

Budapesten és több délkelet-magyarországi járásban jelentős havazás várható, amely miatt a Budapesti Közművek a gépjárművezetőket a tömegközlekedés használatára és a téli gumikkal felszerelt járművek használatára kéri. A Budapesti Közlekedési Központ megerősített diszpécseri szolgálattal és zavarelhárító egységekkel készül a közlekedési zavarok kezelésére, tartalék buszokat is készenlétben tartanak. Délkeleten narancs riasztás van érvényben ónos eső miatt, amely fokozott óvatosságot igényel az autósoktól. A katasztrófavédelem további javaslatokat tett az utazók biztonsága érdekében, például a mobiltelefon feltöltését és a fák alatti parkolás kerülését.

Az Ingatlan.com elemzése szerint 2025-ben országos szinten 5 százalékkal nőtt a lakáspiaci kereslet, elsősorban a kisebb városokban és községekben tapasztalható élénkülés miatt, míg Budapesten 2 százalékos visszaesés volt megfigyelhető. Decemberben a kereslet 16 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, ami részben a magas bázis miatt alakult így. A kínálat 31 százalékkal csökkent decemberben, de éves szinten 20 százalékkal nőtt. 2026-ban a közszolgálati otthontámogatás és az Otthon Start bővítése várhatóan élénkíti a keresletet, miközben az árak csak mérsékelten változnak, mivel a vevők elérték fizetőképességük határát. A piac 2025-ben várhatóan 160 ezer adásvétellel zárt, és 2026-ban hasonló aktivitásra számítanak.

2025-ben Magyarországon az ingatlanok átlagos értékesítési ideje országosan 132 napra csökkent az előző évi 136 napról, jelezve a piaci élénkülést. Budapesten jelentősen gyorsult az eladás, az átlagos értékesítési idő 67 napra csökkent 2025-ben, míg a kisebb településeken az eladási idő nőtt, meghaladva a 200 napot. Az év egyik legnagyobb értékű adásvétele egy budapesti Széchenyi-hegyi, 900 négyzetméteres luxusvilla volt, amelyet 1,7 milliárd forintért adtak el két hónap alatt. Ezzel szemben a legolcsóbb ingatlan egy csanádpalotai, felújítandó ház volt 900 ezer forintért. A piacon több mint kétszáz villámeladás történt egy nap alatt, és 4% került értékesítésre három napon belül. Jelenleg a legdrágább eladó ingatlan egy 4,62 milliárd forintos, 3000 négyzetméteres acsai luxuskastély.